Ugyan nem csak a bika jegyből, hanem a komplett májusból is kicsúsztunk, de csak megérkezett ez a kiscsajszi közénk.

Már a végső visszaszámlásás előtt jártunk. 41 hetes (péntek) nst semmi értékelhető fájást nem mér, uh alapján nagy baba (4100g), magzatvíz normális, placenta is ép. Semmi jele, hogy itt bármi is történne. Doki bácsival abban maradtunk, hogy vasárnap még egy nst és meglátjuk mi a helyzet, talán hétfő befekvés... Nagyon nem fülött a fogam ehhez, sőt igazából eléggé rossz kedvem volt ettől a gondolattól... Nagyon drukkoltam, hogy hátha a hétvégén megindul, de ugyanakkor a hetek óta tartó reménykedés és várakozás után már nem igazán bíztam a sikerben. Persze mivel már nem is igazán reméltem, természetesen elindult a kislányka! :) Szombaton este egy kisebb viharszerüség  érkezett felénk. Csenge elaludt 6 óra környékén, ahogy nagyjából szokott. Már a szárító leszedésénél mintha éreztem volna vmi nagyobb folyás féleséget (nyágdugó), de nem látszott még semmi, ugyh lebeszéltem magam. Nagyjából este 8 felé kezdődtek a fájások. Érdekes volt. Alhas és eleinte rövid ideig, pillanatokig tartott, viszont nagyjából 10 percenként jelentkezett. Volt olyan, hogy alhasi fájdalom helyett csak keményedés volt. Apa már izgult, hogy na számolom már vagy lesz valami? :) Ő volt jobban rápörögve a dologra, 9kor már hugomékra is ráírt, hogy készüljenek... Én nem nagyon mertem elhinni, és nagyon nem akartam vaklármára bemenni éjjel a kórházba. Elmentünk zuhanyozni és nagy meglepetésemre a fájások bizony nem múltak el... Méregetem tovább az időt, 10 percenként de bizony egyre tovább tartanak, megérkezett a hiányolt derékba sugárzó fájdalom is. 11 órakor, mintha megérezte volna, Csenge is felébredt. Apa már teljes lázban van, hogy nehogy későn induljunk. Én még egy zuhanyt beiktattam biztos ami biztos alapon. Fájások továbbra is vannak, így negyed 1kor elindultunk. első kőrben Csengét elvittük hugomékhoz, 1 órára értünk oda, innen pedig irány a kórház.Fél 2 felé már a szülőszoba bejáratánál várunk, h megvizsgáljanak. Miért is ne pont itt lassultak volna le a dolgok? :P Vizsgálat előtt egy fájás majd bő 10 perc (talán több is) várakozás a következőre, hogy a szülésznő meg tudja nézni, h akkor mi a helyzet. Alakul, de éjjel még semmi nem lesz, 1ujjnyi méhszáj, nst amin nem igazán van komoly fájás... Apa haza, én befekszem a vajúdóba. (megint egyedül) Egész éjjel 10 perces fájások, aludni a köztes időben tudtam picit. Reggel várjuk a dokit, hogy megnézzen. Útban a vizsgáló felé egy fájás aminél megrepedt a magzatburok is. Mivel persze én vagyok, így megint felül, a buroksapkát repeszteni kellett, hogy akkor már had szóljon. Itt már 2ujjnyi, irány a szülőszoba! Ez olyan 9.15 környéke volt. Átköltöztem a szülőszobába, bejött apa is, talán volt egy nst (nem esküdnék meg rá :P) majd egy órát a zuhanyban szenvedtem a labdán. Ez elég jó volt, segített sokat. Utána egy újabb nst erejéig pihi. Kb 5-10 perce mehetett az nst mikor én már bizony tolófájásokat éreztem. Apa kérdezte, hogy szóljon e a szülésznőnek, mondom igen, mert itt dolog lesz. Bejött Hanna (Szili Hanna), rámnézett majd közölte, hogy bizony jól érzem, mert h már 4ujjnyi voltam az előbb is, de elfelejtette mondani (vagy én nem fogtam fel :P). Ekkor negyed 12 lehetett kb. Behívta a dokit is, és mondta h délre itt baba lesz. Igaza lett. Pár fájás alatt szépen elérte a picur a kijáratot, majd egy fájás alatt 3 nyomás és a feje már kint is volt, a következő fájásnál kibújt a második kislányunk! :D

2018.06.03. 11.36-kor megszületett Jenei Zselyke Lilla, 3810g, 54cm :)

Csodálatos pillanat volt! Fantasztikus élmény volt nekem most is a szülés! Szinte hihetetlen, hogy ennyire szerencsés vagyok, és mind a két szülésem pozitív és nagyon jó élmény volt! Az extra jó, hogy most jobban képben voltam, sokkal több minden maradt meg a szülésről, mint Csengusnál. Bár az éjszakai indulás miatt eléggé fáradt voltam, egyébként apa is, eléggé felpörgettek az események. megvalósult az álmom, amiért annyira izgultam, hogy vajon sikerül e. Magától indult meg a szülés, fájásokkal, amiket szépen otthon méregetthettem, zuhanyozgathattam, hogy hogyan alakul. Nem indítás lett, boldog vagyok! :) Még 2 órát voltunk együtt a szülőszobában. miután megfürdették/lemérték Zsebit, apa is kézbe vette a picurt. Majd mindannyian mentünk a "helyünkre". Zsebike a csecsemő osztályra, apa haza, én medig a gyermekágyas osztályra végre egy kicsit pihenni. Másnap mikor apáék bejöttek Csengével és a nagylány meglátta a kishugát, kivette a szájából a cumi, megtörölte a ruhácskájába és nyújtotta a picinek... :) Kell ennél több??? Ezt követően a 3 nap kórházi tartózkodás után, 6-án, szerdán jöttünk haza. (persze nálunk ez sem ment ám egyszerűen, indulásnál ugyanis bedöglött a matiz, így Edit kölcsönautójával jöttek apáék) Itthon pedig végre eltöltöttük az első napunkat együtt, mint egy 4 tagu kis család!!! :D